Legfrissebb kommentek

  • Ipacs Krisztina Kedves anyuci! Hogyan telnek a napok? Izgatottan v...
    2013-03-02 10:57:55 (Réka megérkezett)
  • K Eniko Mi is gratulálunk! Jó babázást!...
    2013-02-21 18:31:26 (Réka megérkezett)
  • Szusi Köszönöm Lányok!!! :))) ...
    2013-02-16 21:41:39 (Réka megérkezett)
  • Hegedűs Sára Gratulálunk, ezt öröm (és bőgés :)) volt olvasni:)...
    2013-02-16 19:53:30 (Réka megérkezett)
  • Rojik-Hegedüs Enikő Szívből gratulálok, boldogságot, jó egészséget, so...
    2013-02-15 07:22:15 (Réka megérkezett)

Hozzáférés

rss  RSS hírcsatorna
Az RSS hírcsatorna kizárólag a nyilvános blogbejegyzéseket tartalmazza!

Jog: Látogató

BLOG - BEJEGYZÉS

Elhatároztam, hogy lehetőség szerint nem parázom végig ezt a terhességet. Elsősorban Réka miatt nem, de magam miatt sem, mert értem, erősödtem, fejlődtem annyit lelkileg ezalatt a 6 év alatt, hogy tudom hol vannak a kritikus pontok, mi okoz nehézséget, mi az, amivel megéri foglalkozni és mi az, amit figyelmen kívül tudok hagyni. Persze ember várandós lánya tervez, elhatároz, sőt egész jól kivitelez, mégis vannak olyan pontok, amikor győzedelmeskednek a felszínre törni akaró, gondosan eltemetettnek hitt érzelmek, a józan ész és a tények felett. 

Tegnap egész nap fájt, keményedett, görcsölt a hasam. Azt hittem megőrülök. Ez még csak a 32. hét, mi a fene van, mikor négy napja még minden a legnagyobb renben volt a vizsgálatokon. És persze egyedül vagyok a gyerekekkel és különben is. Aztán szép lassan leesett. Az előző terhességem mai napján vonultam kórházba, pont ugyan ilyen fájásokkal, keményedésekkel. Na ne már. Komolyan ennyire pszichés lenne a dolog??? Még mindig ennyire félek, hogy megtörténik ugyan az, ami az előző alkalommal? Persze ott nem lett végül semmi baj és még két és fél hétig bírták bent, de ezt most nem engedhetem meg magamnak. A január nagyrészét egyedül kell még végigcsinálnom a gyerekekkel, óvodával, fejlesztőkkel és egy borzalmasan hosszúnak tűnő "to do" listával, dacára annak, hogy rutinos harmadik gyerekes anyukaként nem vásárolom fel a a fél bababoltot. Ellenben néhány dolgot tervbe vettem, mint pl. gyerekszoba átalakítás (szekrénybővítés), kendő tanfolyam (mert végre kendőzhetek egy darabkával) és elmegyek egy elsősegély tanfolyamra is, mert szuper, hogy van légzésfigyelő (most lesz pelenkára csíptetős is - paraanyu), de ha valami gikszer van, nem támaszkodhatok az újraélesztő rutinomra. Szóval van még melóm és nem ragadhatok a kórházban még néhány napra sem! A januárt még teljes egészében túl kell vészelnem és annak a végére még mindig csak 36 hetes leszek. Viszont akkor már itthon lesz Gergő teljes egészében, egy hónapon át. 

Lényeg a lényeg, hogy felismertem, kicsit sajnáltam magam, fél 3 körül (csajos dumcsizás után) lefeküdtem aludni és reggelre ki is aludtam az egészet. Mára (ami A dátum) már semmi baj sem volt. Mégcsak nem is keményedett a hasam, moziztunk, vásároltunk a gyerkőkkel és készülünk kölyökpezsivel az új évre. Szeretem ezeket a vízválasztó alkalmakat. Nem véletlenül esett az év utolsó napjára eme bizonyos dátum. Vége az évnek, vége a félelmeknek és hajrá az előttem álló maradék 6-8 hétnek!!! Persze nyugger tempóban :)

BUÉK!!!

Cuki Kicsi Lányom, ebben az évben már velünk leszel Te is!!!! Nagyon várom, nagyon várjuk!!!!

Szólj hozzá a témához!

twitteriwiwfb

Blog info

Kérem a következőt!

Rékaváróban...